Beszámoló a Magyar Rovartani Társaság 791. üléséréről
2011. március 18. írta: bogarász

Beszámoló a Magyar Rovartani Társaság 791. üléséréről

A Magyar Rovartani Társaság 791. ülésének programjából világosan kirajzolódott, hogy az est az Erdészeti Fénycsapda Hálózat 50 évéről fog szólni. Ennek a kerek számnak tiszteletére az ülést Vig Károly rövid bevezetővel indította: Károly a több millió éves múltból szépen átvezette az emberiség idővel való kapcsolatát, többek között utalva arra, hogy a több évtizeden áttartó eredmények pótolhatatlanok, pénzel ki nem válthatók. Manapság a gyors kérdésekre gyors válaszokat várunk, ritka az olyan publikáció, ami hosszú, értékes adatsorokra épülne. Európában kevés ilyen folyamatos 50 éves adatsor létezik, ha egyáltalán létezik valahol hasonló.

Az első előadást Hirka Anikó tartotta (Hirka Anikó, Szabóky Csaba, Szőcs Levente és Csóka György: Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat első 50 éve) címmel. Az előadást rögtön nagy nevű szakemberek bemutatásával kezdi (Jermy Tibor, Tallós Pál, Szontagh Pál). A nagy alapítók előtt tett tisztelgés után sor került a fénycsapdázás magját képező Jermy-féle fénycsapda részletes bemutatására. Az előadó kiemelte, hogy adatbázisok is rendelkezésükre állnak bizonyos rovarcsoportokból. Mi is volt a kezdeti és mi a mai cél? A költői kérdésre azt a választ kaptuk, hogy például a magyar erdők megfelelő reprezentálása. 1970-es évek óta 25 fénycsapda üzemel országszerte, a  2010-es évben a szolgálat tudja tartani ezt a csapdaszámot. De nem volt ez mindig így. Anikó bemutatott pár korabeli levelezést, ezek közül az egyik levél egy csapdakezelőnek szólt. Itt el is érkeztünk a legkényesebb részhez a fénycsapda kezelőkhöz. Egy impozáns hosszú névlistát láthattunk. Az egyik név ki volt emelve, ő az előadó édesapja. Még lánykorából emlékszik, ahogy édesapjával ürítették közösen a csapdát. Akkor még nem is sejtette, felnőtt korábban a szakmájában milyen sokat is jelent ez. A következő szakaszban rátért a Fénycsapda Identifikációs Csoportra. Napjainkban Szabóky Csaba (2004-től) vezeti, jelenleg 2,5 fővel végzik, ezt a hatalmas feladatot. Megtudtuk, hogy a feldolgozás helyszíne 2010-től Mátrafüred.

A második előadást Csóka György tartotta (Csóka György, Hirka Anikó, Szabóky Csaba és Szőcs Levente: Mire jók az erdészeti fénycsapdák?) címmel. Az erdészeti rovartan neves művelője az előadást egy hangulatos torta képével kezdte, amin a már sokat említett 50-es szám állt. De ezután, belekerültünk az előadás sodrásába és megtudhattuk, hogy közel 300 publikáció született a fénycsapdák adatsorainak feldolgozásából. Mire jók az erdészeti fénycsapdák? Hát Növényvédelmi előrejelzésre, állatföldrajzi, etológiai, fenológiai, taxonómiai, ökológiai, diverzitás, populációdinamikai és populációgenetikai vizsgálatokra is. Az előadó bemutatta a Prognózis füzet című kiadványukat, ami most már csak online jelenik meg pénz hiányában. A továbbiakban lepkefajokon mutatja be a fénycsapdázás jelentőségét. Szó esik a Tölgy búcsújáró lepkéről is amit a jó fényképek mellett a Pálfai-féle index alkalmazásával szép rajzásdinamikai görbéket láthattunk. Ami engem meglepett az a Lepkehernyó dermatitisz mint jelenség volt, amit a lepke hernyójának finom szőrzete okoz a bőrön. Még nem hallottam korábban róla, de hát nem is vagyok lepkész, talán megbocsájtja nekem az olvasó. Összességében egy szép, baráti hangvitelű előadás volt. Az előadás végén az ünnepi hangulat és a tisztelgés mellett szó esett arról is, hogy 50 millió forintot vontak el az intézménytől, ami remélhetőleg nem veszélyezteti a fénycsapda hálózat működését. Kár lenne, ha megszakadna ez az 50 éves adatsor, főleg most, amikor a klímakutatás fellendülőben van.

A harmadik előadó Szőcs Levente volt, előadásának címe: Szőcs Levente, Szabóky Csaba, Tóth Miklós, Janik Gergely és Csóka György: Miért ritka ami ritka, miért védett ami védett? Az előadás során felcsendült a Coraebus florentinus nevű díszbogár védettsége (10000Ft). Ritka-e vagy sem? Levente a faj életmódját bemutatta, amiből kiderült valójában a fák szempontjából jótékonynak nem nevezhető (halálgyűrű, ágelhalás). A következő faj a Pammene querceti lepke. Feromon csapdákkal sikerült gyűjteniük számos példányát, így képet kaptak a faj rajzásdinamikai grafikonjáról, relatív populáció méretről. Szerintük ez a faj nincs kihalóban, mint ahogy korábban gondolták más szakemberek. Tápnövényes életmódja még nem tisztázott, bizonytalan. Az előadó arra próbált rávilágítani, hogy a védett faj sokszor nem is védendő, helyenként akár gyakori is lehet. Régi téma ez a Társaságon belül is. Egyes fajok ciklikusan tömegesek. Más fajok ritkasága nem minden esetben indokolja a védettséget Az új gyűjtési technikák megváltoztatják a képet. Az a ritka, amit a specialisták eszközökkel nem tudnak gyűjteni. Az új gyűjtési módszerek eredményének értékelésekor felmerülhet a védettségi listák átértékelésének lehetősége. Az előadás előtt Karcsi felhozta, ez az előadás biztos sok kérdést vet majd fel, hát lett is hozzászólás. Dr. Merkl Ottó szerényen jelezte, hogy a díszbogarat korábban ő jelölte védettségre, mert ritkán tudta csak fogni, mindig örült az ember egy-egy példánynak. De sajnos azt is közölte, hogy védettség alól felmenteni fajt alkotmányellenes lenne, kivéve, ha a fajról kiderül közben, hogy hatalmas gazdasági kárt okoz.

 Szünet után levetítésre került a Gyapjaspille - Hernyók a Pokolból (Mosonyi Szabolcs filmje). A vetítéshez Csóka György saját hangfalait használta, így igazi mozi hangzásban volt részünk. Igazán élvezetes volt, nem csoda, hogy számos díjat zsebelt be a készítője korábban.

 

Gyapjaspille - hernyók a pokolból from Szabolcs Mosonyi on Vimeo.

 

A vetítés után pedig a jól bevált zsíros kenyér parti vette kezdetét.

A képek minőségéért elnézést, de sajnos a sötétben nem megy a fényképezés, vakut meg nem szeretek ilyenkor használni.

A bejegyzés trackback címe:

http://rovarok.blog.hu/api/trackback/id/tr992751596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.