Válogatás a Rovarász Híradóban korábban megjelent írásokból. Ábrahám Levente: Megjelent a Somogyi Múzeumok Közleményi 16. kötete.
2012. március 05. írta: bogarász

Válogatás a Rovarász Híradóban korábban megjelent írásokból. Ábrahám Levente: Megjelent a Somogyi Múzeumok Közleményi 16. kötete.

2004 év végén megjelent a Somogyi Múzeumok Közleményi 16. kötete. E kötet természettudományos muzeológiai és rovarászati szempontból egyaránt jelentős, mivel a vaskos könyvben (567 old.) a természettudományi szekcióban 25 szerző 173 A/4-es oldal terjedelemben 17 cikket publikált.
A természettudományos rész felépítése hagyományos; a szerkesztés során először a botanikai és vegetáció leírással kapcsolatos tanulmányok kaptak helyet. A szerzők részletesen ismertetik a Péterhidai Fás Legelő (Dráva mente), a Lellei Bozót és a Szemesi Berek élőhelyeit, valamint a védett rejtőke és az adventív kései meggy somogyi előfordulását, társulásviszonyait.


Ezt az ízeltlábúakról írt változatos tanulmányok gyűjteménye követi. Hazánk legdélebbi hegysége, a Villányi-hegység nem csak rovarászati szempontból tűnik érdekesnek, hanem a pók fauna kutatásának is izgalmas területe – tudjuk meg Lajos Lilla és Vadkerti Edit tollából. Ezt követi egy monografikus jellegű feldolgozás a „pincebogarakról” (ászkák). Farkas Sándor több éves kutatási időszak után ismerteti a somogyi ászkafauna faunisztikai adatait. A szerző minden fajról egy-egy elterjedési térképet is készített. Munkája során a Protraheoniscus franzi először került elő a hazai faunából. Vadkerti Edit az elmúlt években a természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű tarszákat is kutatta. A Baranyai-dombság területéről két Isophya fajt sikerült kimutatnia. Sajnos ezek a röpképtelen rovarok az élőhelyek fragmentálódására nagyon érzékenyek. Sár József, Dudás György és Merkl Ottó a hangyászálböde első hazai előfordulásáról számol be. Ez a faj (Pleganophorus bispinosus) hangyafészkekben rejtett életmódot folytat. A Baranya-háromszög magyar és horvát oldalán egyaránt előkerült. A cikk tartalmazza még a magyarországi álbödefélék (Endomychidae) faunalistáját is. Ábrahám Levente és Mészáros Zoltán közös cikkükben az eddig csak Marokkóban előforduló, nagyon ritka rablópille morfológiai leírását adják meg. Erről a fajról 1919-es rövid fajleírása óta gyakorlatilag semmit nem tudunk, pedig nem is olyan apró termetű és nagyon látványos szárnymintázattal rendelkezik. Hartner Anna a vöröshangyák napi aktivitását tanulmányozta és különböző környezeti faktorok (hőmérséklet, napsugárzás stb.) hatását vizsgálta a napi aktivitás függvényében. Papp Jenő most közölt tanulmányában folytatta a dél-dunántúli gyilkos fürkészekről írt fauna feldolgozását. A gyilkos fürkészekhez mit sem értő rovarásznak is feltűnik e csoport kutatatlansága, ha az ismertetett 114 fajból 63-at a faunára újként említ a szerző. Fazekas Imre is több éve dolgozik a dél-dunántúli üvegszárnyú lepkék feltárásán. Dolgozatának faunisztikai adatai, szép rajzai nagy segítséget adnak a fajok elkülönítésében és élőhelyeik felkutatásában. Sáfián Szabolcs és Malgay Viktor két lelkes, fiatal erdészmérnök, akiket a nagylepkék szépsége fogott meg. Somogy megyében öt helyen több alkalommal végeztek személyes gyűjtéseket és a védett, ritka vagy figyelemre méltó fajokról részletes jellemzéseket adnak dolgozatukban. Munkájuk során először került elő a megyében a Hyphoraia aulica medvelepke.
Az ízeltlábú faunakutatásokat ismertető cikkek után olvashatunk még tanulmányokat a keresztes vipera somogyi populációiról, a Barcsi Borókás területén fészkelő vízimadár felmérésről, gyöngybagoly köpet vizsgálati eredményekről és kisemlősök monitoring vizsgálatáról.
A rendkívül gazdag kötethez a Somogy Megyei Múzeum Természettudományi Osztályán lehet hozzájutni.
írta: Ábrahám Levente
forrás: Rovarász Híradó 38. 2005

A bejegyzés trackback címe:

https://rovarok.blog.hu/api/trackback/id/tr163106923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása