Mi legyen az Év rovara 2016-ban? Szavazz!
2015. november 05. írta: bogarász

Mi legyen az Év rovara 2016-ban? Szavazz!

A Magyar Rovartani Társaság idén hatodik alkalommal bocsájtja szavazásra az Év rovarát. Idén is három jelölt közül lehet szavazni: mezei tücsök, nagy szarvasbogár, kisasszony szitakötő. Élj a lehetőséggel, SZAVAZZ!

Az Év madara, Év fája, Év vadvirága mintájára létrehozott Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegíti. A védett vagy védendő fajok bemutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet. 

 

 A szavazást lezártuk!

evrovara_2016szavazas_eredmeny.jpg

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

 

Ha május végétől július közepéig meleg délutánokon és estéken idős tölgyerdők környékén sétálunk, kis szerencsével találkozhatunk Magyarország – és egész Európa – legnagyobb termetű bogarával, a nagy szarvasbogárral.

A hím szarvasbogarat semmilyen más bogárral nem lehet összetéveszteni, hiszen rágói hatalmas, fogazott aganccsá alakultak. A nőstény rágói sokkal kisebbek, a bogarak körében megszokott méretűek.

A kifejlett szarvasbogarak csupán néhány hétig élnek, lárváik azonban 5 évig fejlődnek a tölgyfák nagy, elhalt gyökereiben. Az érett lárva az utolsó év júliusában a gyökeret elhagyva a talajba vonul, ott 15–20 cm mélyen földből és korhadékból ököl nagyságú kamrát készít, és abban bebábozódik. A bábállapot 6 hétig tart, azután kikel az imágó (a kifejlett bogár), és a bábkamrában tölti az egész telet. Kültakarója eleinte halvány és puha.

Április-májusban az akkor már kemény páncélú, sötét színű bogár felássa magát közvetlenül a felszín alá, és ott várja a megfelelő időjárású estét, amikor előbújhat a talajból. Először a hímek jelennek meg, majd május-június fordulóján követik őket a nőstények.

A kifejlett szarvasbogarak gyakorlatilag nem táplálkoznak, hanem azt a zsírraktárt élik fel, amelyet még lárvakorukban felhalmoztak. Legfeljebb csak a fák (főleg a tölgyek) sérüléseiből kifolyó erjedt nedvet nyalogatják fel alsó ajkukkal. A szarvasbogarak viszonylag lassan és nehézkesen repülnek. Leginkább fülledt, meleg napokon alkonyatkor és este kelnek szárnyra. A nőstények általában csak egyszer repülnek, a párzás után; ilyenkor a peterakóhelyet közelítik meg repülve, majd a földön gyalogolva.

A hímek a rágóikkal verekednek: a felek megragadják egymást az agancsukkal, és némi dulakodás után a győztes lehajítja a vesztest az ágról, a kifolyó fanedvről vagy a nőstényről. A hím párzáskor a lefelé fordított rágóival fogja le a nőstényt.

lucanus_640px.jpg

A párkeresés, a nőstényekért vívott csatározások a hímek minden energiáját felemészti. Nem csoda, hogy a hímek élettartama rövidebb, csupán 1–2 hét; július végére rendszerint elpusztulnak, a nőstények néha megérik augusztus utolsó napjait is.

A nagy szarvasbogár Európa sok országában nagyon megritkult vagy ki is pusztult. Magyarországon azonban ma még sok helyen gyönyörködhetünk e pompás rovarban.

A nagy szarvasbogár Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke 10000 Ft.

írta: Merkl Ottó

 

Mezei tücsök (Gryllus campestris)

 

Tavasz végén és nyár első felében hallhatjuk a hazai tücsökfajok legjobban ismert és legnépszerűbb képviselőjének, a mezei tücsök hímjeinek ciripelését.

Nagy termete, csillogó fekete színe, különösen a hímek esetén feltűnően nagy, gömbölyű feje valamint az ugrólábak combja tövén látható narancsvörös színezet könnyen felismerhetővé teszik. A nőstények potrohvégén egy hosszú, vékony és egyenes tojócső látható, amelynek segítségével petéiket nyár elején a talajba helyezik.

A petékből néhány hét elteltével bújnak ki az apró tücsöklárvák. Szárnyatlanok, más tekintetben azonban a kifejlett tücskök apró másolatai. Őszig nagy lárvává fejlődnek, ez alatt nagyjából 10 alkalommal vedlenek, kövek alatt, talajrepedésekben telelnek át. Április végén vagy májusban történik az utolsó vedlés, ami után már a kifejlett, szárnyakkal és ivarszervekkel rendelkező példány bújik ki a lárvabőrből.

A hím tücskök a maguk által ásott egyenes járatban töltik idejük nagyobb részét, amelynek bejáratánál egy kisebb részt megtisztítanak. Ezen a porondon hallatják a nőstényeket csalogató hívóhangjukat, nappal és az éjszaka első felében is ciripelnek. A nőstények megjelenésekor a ciripelés megváltozik, a hívó hang egy jóval halkabb udvarló énekbe csap át. Kevésbé közismert, hogy a nyár végi, őszi estéken hallatszó folyamatos ciripelés nem a mezei tücsök, hanem egy másik gyakori faj, a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) hívóhangja.

Mind a lárvák, mind a kifejlettek nagyobb részt különböző növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, de elpusztult ízeltlábúak megrágásával állati eredetű fehérjékhez is jutnak. Élőhelyei a legkülönbözőbb gyepterületek: jobbára szárazabb gyepekben, de nedvesebb réteken és akár út menti mezsgyéken is találkozhatunk vele.

mezei_tucsok.jpg

Hím mezei tücsök (fotó: Gilles San Martin)

A mezei tücsök Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsia mérsékelt övi területein is elterjedt. Számos európai ország vörös könyvében (veszélyeztetett fajok listája) szerepel, esetenként jelentős védelmi programokkal is segítik a faj túlélését. Hazánkban azonban a mezei tücsök szerencsére még kifejezetten gyakori fajnak számít.

írta: Puskás Gellért

Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo)

 

Hegyi patakok, kisebb folyók repülő ékszerei a kisasszony szitakötők. A 4-5 cm hosszú, 6 cm-es szárnyfesztávolságú rovarok felismerése – legalábbis hazánkban – nem okoz különösebb nehézséget. A fémesen csillogó kék szárnyú és ugyanilyen színekben pompázó testű példányok a hímek. A nőstények egy árnyalattal szerényebb megjelenésűek: testük csillogóan barnás zöld színű, szárnyaik pedig barnák és füstösen áttetszők.

Lárvái az oxigénben dúsabb vizeket kedvelik, ezért a gyorsabb folyású, hűvösebb, növényzettel borított folyóvizek mentén találkozhatunk vele. Erdősültebb hegy- és dombvidéki tájainkon általánosan elterjedt.

A többi szitakötőhöz hasonlóan a kisasszony szitakötő is ragadozó. Lárvái a vízi növények között mozdulatlanul lesben állva várják prédájukat. Az arra tévedő zsákmányukat (ami jellemzően valamilyen vízi rovar, rovarlárva, rák) a villámgyors mozdulattal előre kicsapható fogóálarcuk segítségével kapják el. A kifejlett szitakötők a víz közelében repülő rovarokra vadásznak.

Nőstényeik vízinövényekre helyezik petéiket, ennek során gyakran a víz alá is lemerülnek. A kikelő lárvák két éves fejlődésük alatt sorozatos vedlésekkel növekednek, majd kimásznak a vízből és egy függőleges felületet keresnek, amelyen jól meg tudnak kapaszkodni. Lárvabőrük a tor hátoldalán megreped és a kifejlett rovar, az imágó kászálódik ki belőle: ez a folyamat az átváltozás. A puha, frissen kibújt szitakötő légcsőrendszerét levegővel pumpálja tele, ezáltal teste megnagyobbodik, szárnyai kifeszülnek. Ebben a testhelyzetben keményedik meg a kitinpáncél.

kisasszony_szitakoto.jpg

Hím és nőstény kisasszony szitakötő (fotó: Richard Bartz)

Az imágók röpte viszonylag lassú, csapongó. Nem távolodnak messzire a víztesttől, ahol többnyire a nyíltabb növényzetű helyeken táplálkoznak. A hímek kisebb territóriumot tartanak. Az érkező nőstényeket gyors szárnycsapásokkal végzett udvarló repüléssel közelítik meg. Ha sikerül, a hím potrohfüggelékeivel hátulról megragadja a nőstény torát, majd ha az kész a párzásra, potrohvégét a hím potrohának tövén található ivarszervei felé közelíti. Így alakul ki a párzási kerék. Párosodás után a hím elengedi a nőstényt, de a peterakásig őrzi.

A kisasszony szitakötő Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke 5000 Ft.

Puskás Gellért

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://rovarok.blog.hu/api/trackback/id/tr178052430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.