A méhek testfelépítése
2014. március 25. írta: acheta

A méhek testfelépítése

A méhek testfelépítése: testtájak, szervek, légzés, keringés, szárnyműködés

Szerző: Vaskor Dóra

A kifejlett méhek teste három fő testtájra tagolható, melyek a rovarokra általánosan jellemző fej, tor és a potroh. Ám ezek elkülönítése csak látszólag egyszerű. A méhek (és a növényevő darazsak kivételével minden más hártyásszárnyú) estében a potroh első szelvénye a torral összeolvadva létrehozta az ún. áltorszelvényt. Így a potroh elsőnek látszó szelvénye tulajdonképpen már a második. Az áltorszelvény okozta bonyodalmak azonban nem hiábavalók. Ez ugyanis elkeskenyedő alakjának köszönhetően lehetővé teszi a potroh finomabb mozgatását, ami jelentősen megkönnyíti a peterakást például az üregekben fészkelő méhek esetében. A szakirodalomban is darázsderéknak nevezett tulajdonság a méhek fontos morfológiai bélyege.

5_1.jpg

1. ábra A méhek általános testfelépítése

sz: a szájszerv részei; cs: csáp; ös: összetett szem; ps: pontszemek; et, kt, ut: a tor elülső, középső és utolsó szelvénye; as: áltorszelvény; es, hs: az elülső és hátulsó szárny; ci: csípő; to: tompor; co: comb; ls: lábszár; lf: a lábfej részei; po:potroh; fu:fullánk

További jellemző a két pár hártyás szárny és a rovarok legősibb, rágó típusú szájszervének egyes elemeiből összeolvadásokkal kialakult nyaló szájszerv, mely a nektárgyűjtés elengedhetetlen kelléke. A méheken megjelentek a pollengyűjtést segítő jellegzetes képletek is. Lábaik ízekből épülnek fel, mint a csípő-, tompor-, comb-, lábszár- és lábfej ízek. Egyes fajoknál, például a földi poszméhnél is, a hátsó lábszár kiszélesedett, ellaposodott. Nagy, lapos felszínét hosszú, merev szőrök övezik, így mintegy kosarat képeznek a szállítandó virágpornak (pollen). A gyűjtögetést segítő képlet neve így nem véletlenül kosárka. Vannak azonban más, hasonló célt szolgáló módosulatok is. Egyes fajoknál sűrűn szőrözött területek alakultak ki a combon vagy a hason. Ez utóbbi, a haskefe, nagy felületével minél több pollen megtapadását hivatott elősegíteni. A legtöbb méh teste ilyen okokból eleve dúson szőrözött, de persze akadnak kivételek is.

Az ivari különbségek első ránézésre nem állapíthatóak meg könnyen, de van azért néhány támpontunk.A nőstényeken megtalálhatóak a pollengyűjtő készülékek, ám a hímek rövid életük során nem gyűjtenek pollent az utódok számára, így esetükben ezek megléte nem szükséges. Különbség van továbbá a csápízek és a látható potrohszelvények számában is. A nőstényeknek 12 csápízük és hat potrohszelvényük van, a hímek esetében ez 13 csápíz és hét potrohszelvény. A méhek csápjai térdesek.

Nagyméretű összetett szemeik a táplálék és – a hímeknél – a párzó partner megtalálásában játszanak szerepet. A háziméheknél a hímek összetett szemei a fej nagy részét elfoglalják, de a dolgozók esetében jóval kisebbek. A fejtetőn egyszerű szemek is vannak, melyek nem alkotnak képet, csupán a fénymennyiséget érzékelik.

A nőstények potrohvégén helyezkedik el a tojócső módosulása, a fullánk. Mivel a tojócsőből jött létre, kizárólag a nőstényeken található meg. Alakja nem egyforma a különböző fajoknál. A háziméh fullánkja például fogazott, míg a poszméheké ehhez képest sima felszínű. Peterakó funkcióját elvesztve védekező szerepet lát el.

A méheknek is van szívük, bár ez kevéssé hasonlítható az emlősök négyüregű szívéhez. Erek hiányában szöveteik között szabadon áramlik a vérnyirok, melynek keringését pulzáló izomzat tartja fenn. Ez a testfolyadék nem tartalmaz oxigénszállító molekulákat, mivel a légzési gázok szállítását (a gerincesekkel ellentétben) nem a keringési szervrendszer végzi. A méhek testének oldalán apró nyílások helyezkednek el, melyek a testben elágazó hálózatot hoznak létre. Ezek a légcsövek (trachea). A nyílásokon beáramló oxigén a légcsőrendszer hálózatán keresztül jut el a test minden sejtjéhez. A szén-dioxid hasonló módon ürül. A repüléshez szükséges gyorsabb oxigénszállítást légzsákok segítik, melyek kifeszülve meggyorsítják a testbe jutó oxigén áramlását. Ez nagyobb teljesítmény elérését teszi lehetővé.

A szárnyakat repülés közben apró horgok kapcsolják egymásba, így az azonos oldali elülső és hátulsó szárny egy egységként mozog. A torban két irányban futó izomrostok ellentétes összehúzódása emeli és süllyeszti a szárnyakat, így lehetővé téve a repüléshez szükséges mozgásokat. Egyes rovarok képesek akár 0 °C fok körüli hőmérsékleten is repülni (pl. a télen is megfigyelhető molyok), a méheknek azonban ehhez kb. 20-30 °C körüli hőmérsékletre van szükségük. A poszméhek, és néhány más méhfaj esetében is a tor izmainak együttes működése a szárnyak mozgatása nélkül képes elegendő hőt termelni a felszálláshoz. Ezt az érdekes jelenséget Sir David Attenborough hőkamerával is megörökítette az Élet a növények között című filmjében. A film rövid részlete az alábbi linken megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=R-o6e57AEGo.

A finomhangolásnak a szárnyműködésen kívül szép példái a csápok. A csápokon megtalálható receptorok mechanoszenzorokként működve érzékelik például a szélirányt, a nyomáshullámokat, vibrációt.

A méhek bélcsatornája három szakaszos,elő-, közép-, és utóbélre tagolható. A nyelőcső után található begy a nektár tárolására, így az utódok és fészektársak táplálására szolgál.

A kíváncsi szemlélődőt minden valószínűség szerint lenyűgözi a méhek sokfélesége, akár méretüket, akár színezetüket tekintve. Egyes trópusi méhek dolgozói alig érik el a 2 mm-es testhosszúságot, míg a hazánkban is megtalálható fadongók 3-4 centiméteresek is lehetnek. Némelyek dúsan szőrözött testűek, mások – mint például a trópusokon élő aranyméhfajok (az Euglossinicsoport képviselői) – fémesen csillogó külsővel ragadják meg tekintetünket. Vigyázzunk hát szemet gyönyörködtető változatosságukra! 

5_2.jpg

2. ábra Aranyméh (Euglossa sp.)

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Euglossa_analis.jpg
Laurence Packer Ph.D.

A bejegyzés trackback címe:

https://rovarok.blog.hu/api/trackback/id/tr475877966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2014.03.26. 03:44:39

Nem vagyok egy "bogarász", de ez a cikk mondjuk tetszett. Köszi!

Ferenc Busó 2019.05.02. 19:37:49

Kedves Dóra!

Olvasva nagyszerű áttekintését, amit nagyon köszönök önnek, gyönyörködtem a méh csodálatos felépítésében. Ellenállhatatlanul arra gondoltam, hogy milyen cssodálatosan lett megszerkesztve! Ám ön többször is azt írta, kialakult. Szerintem hálát adhatunk a Tervezőjének, hogy egy ilyen csodálatos, létfontosságú kismunkással áldott meg minket!
Mégegyszer köszönöm a tanulmányt!
süti beállítások módosítása