2015. december 18. péntek 16 óra
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar E/2Budapest XI. Ménesi út 43–45.
1. Szél Győző: A magyar zoológia kihívása, a Fauna Hungariae (1955-2000?) (30 perc)
2. Takács Attila és Szabóky Csaba: Faunára új fajok kertje (10…
2015. október 16. péntek 16 óraBudapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar E/2Budapest XI. Ménesi út 43–45.
1. Varjas László: Biolumineszcencia a rovarok körében – Miért, mivel és hogyan világít a szentjánosbogár? (20 perc)
2. Száz Dénes és Farkas Alexandra:…
2015. március 20. péntek 16 óraBudapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar E/2Budapest XI. Ménesi út 43–45.
1. Vig Károly: A Magyar Rovartani Társaság köszönti a 100 éves Pataki Ervint (5 perc)
2. Tóth Ferenc: Szó elszáll, a rajz megmarad: nemzedékeken átívelő oktatási…
2015. január 16. péntek 16 óra
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar E/2
Budapest XI. Ménesi út 43–45.
1. Sojnóczki Annamária: A városi dísznövényeken előforduló Pseudaulacaspis pentagona (Homoptera: Diaspididae) morfológiai és molekuláris összehasonlító…
Szerző: Mózes Edina
A méhek és a növények egyik legkülönlegesebb és legfontosabb kapcsolata a beporzás vagy idegen szóval pollináció. E folyamat során a méhek a virágokra szállva táplálék után kutatnak, és közben egy virág porzóiról a testükre került virágport egy…
Szerző: Merkl Ottó
A Magyar Rovartani Társaság – internetes szavazás végeredményeként – a nagy szentjánosbogarat választotta a 2015. év rovarának. Azért is szerencsés, hogy erre a fajra esett a választás, mert az UNESCO – Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezése –…
Meghívó
a Magyar Rovartani Társaság Jermy Tibor (1917–2014) emlékére szervezett 824. előadóülésére
2014. december 19. péntek 16 óraMagyar Természettudományi Múzeum, Jávorka Sándor előadóteremBudapest VIII. kerület, Ludovika tér 2.
1. Nagy Barnabás: Lényeges apróságok…
Szerző: Vaskor Dóra
A méhek szinte mindenhol megtalálhatóak a Földön. Rendkívüli sokszínűségükről és alkalmazkodóképességükről tesz tanúbizonyságot, hogy képviselőiket megtalálhatjuk az egyenlítői, trópusi klímán, félsivatagos környezetben, a mérsékelt övi és…
Szerző: Vaskor Dóra
Ha magunk elé képzelünk egy kora nyári, virágpompájában tetszelgő üde gyepet, elámulunk a virágok sokféleségén, akár színükre, alakjukra, nagyságukra gondolunk. Egyesek szirmai mély csövet formálnak, mielőtt kerékszerűen szétbomolva kitárulnak, és…
Szerző: Vaskor Dóra
Megporzásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során a hímivarsejteket tartalmazó pollenszemek a női ivarú virágok bibéjére kerülve lehetővé teszik a megtermékenyítést, ezáltal a magprodukciót és a növények ivaros szaporodását. Beszélhetünk biotikus,…
Meghívóa Magyar Természettudományi Múzeum,a Magyar Rovartani Társaság 823.és a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya 1020.,Móczár László professzort 100. születésnapja alkalmából köszöntő közös előadóülésére2014. november 28. péntek 16 óraMagyar…
Szerző: dr. Sárospataki MiklósSZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék
A poszméhekre szinte minden fejlődési alakjukban számos ellenség leselkedik ragadozók, paraziták és kórokozók formájában. A legtöbb poszméh ellenség biológiája nem ismert részleteiben, hiszen a…
Szerző: dr. Sárospataki MiklósSZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék
A poszméhek párzása meglehetősen ritkán figyelhető meg a természetben. Amikor a poszméh kolóniában a nyár folyamán kialakulnak az ivaros alakok, a hímek kirepülnek a fészekből, és fiatal nőstényeket…
szerző: Kovács-Hostyánszki Anikó (MTA Ökológai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoport)
A pollinációs krízis, mint jelenség az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet követel mind a tudományos, szakmai körökben, mind a köztudatban. Lokalizált…
A trónbitorló álposzméhek
Magyarországon 34 poszméhfaj fordul elő. Ezek nagy része – köztük az év rovara, a földi poszméh (Bombus terrestris) is – társas, államalkotó rovar, kasztokra tagolódó családközösségekben él. A korábbi hetek írásaiban életmódjuk fő…
Szerző: Bakos Réka
A háziméhek igen fejlett, táncos kommunikációval tájékoztatják egymást a méhlegelő térbeli elhelyezkedéséről. A tánc pontos információt ad a lelőhely távolságára és irányára vonatkozóan. A méhtánc jelenségét Karl von Fisch osztrák etológus…
Szerző: Bakos Réka
A méhek (Apoidea, méhalkatúak) egyik különlegessége, hogy életformájukat tekintve a magányostól a valódi társasig (euszociális) a szocializáció minden lépése megfigyelhető náluk. Ráadásul akad példa arra is, hogy egy családon belül (karcsúméhek) az…
TERMOREGULÁCIÓ AZ EGYED ÉS A FÉSZEK SZINTJÉN
Szerző: Bakos Réka
A poszméhek benépesítették Földünk leghidegebb vidékeit, az északi sarkkörön túl is előfordulnak képviselőik (pl. sarki poszméh), valamint magashegységekben, 5000 méteres tengerszint feletti magasságon is…
Látás, színlátás, szaglás, hallás, ízlelés, mechanoreceptorok, mágneses terek, polarizált fény érzékelése méheknél
Szerző: Vaskor Dóra
Minden élőlény képes érzékelni saját ökológia környezetét, és adottságaihoz mérten válaszolni a bejövő ingerekre.…
A méhek testfelépítése: testtájak, szervek, légzés, keringés, szárnyműködés
Szerző: Vaskor Dóra
A kifejlett méhek teste három fő testtájra tagolható, melyek a rovarokra általánosan jellemző fej, tor és a potroh. Ám ezek elkülönítése csak látszólag egyszerű. A méhek…