Az előadásokról szóló beszámolók tartalmát az én értelemzésemben szeretném előadni, ha hibát vél valaki felfedezni a tartalomban, kérem írja meg, az egyszerűségre törekedtem.

Víg Károly elnök üdvözlése után Szőcs Gábor egyedülálló stílusa robbanásszerűen indította el a fél órás késéssel induló 786. ülést. Gondolatok: A kísérletes rovartan, amit a Növényvédelmi Kutató Intézetben világszínvonalúan végeznek, sokak számára távoli rovarászatnak tűnhet. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy az igazi biológiai ismereteket ők adták eddig is, és mindig is ők fogják adni szerintem. Legalábbis az eszenciális ismereteket. Lehet, hogy sok taxonómiával foglalkozó kolléga meg tudna most kövezni, de akkor is el kellett ezt mondanom. Amióta Jermy Tiborral és Szentesi Árpáddal megismerkedtem, akik, ugye a kutatóban tevékenykednek-tevékenykedtek, megtanulhattam azt, hogy a komoly eredményekért meg kell küzdeni. Azt, hogy a zsizsikneveléseim során folyamatosan figyelni, résen lenni, a megfelelő pillanatban fotózni, jegyzetelni kell, azt az utóbbi években tapasztaltam meg igazán. Én egy kapkodó lusta egyéniség vagyok, eleinte nehéz volt ebbe belerázódni, főleg, ha az ember egy olyan erős, professzionális egyéniség mellett dolgozik, mint Merkl Ottó, aki erős tempót diktál; meg kell erőltetnem magam, hogy jól csináljak mindent. Faunisztikázni, leíró taxonómiával foglalkozni sem egyszerű, ne értse félre senki, nem különbségeket keresek az entomológián belül, de összegezve azért szeretem a kutatóintézet munkatársainak előadásait, mert egy egészen más magas szintű tudományos területre kalauzolnak bennünket. Kissé elkalandoztam, visszatérve az előadásra megtudhattuk milyen, nehezen lehet komoly készülékeket  egy intézet számára megpályázni, főleg ha BIOSZENZOROS GÁZKROMATOGRÁFRA van szükség.

A következő előadó a harmadik lett volna de a fránya operációs rendszerbeli különbségek miatt megcserélték az eredeti sorrendet, így  Molnár Béla Péter következett, aki előadásában bemutatta, hogy hogyan használhatjuk a bioszenzoros gázkromatográfot a gubacsszúnyog szexferomon kutatásban. Röviden bemutatta a gubacsszúnyogok helyzetét európában, kis biológiai ismereteket is kaphattunk az életmódjával kapcsolatban. A korábban érdektelennek mondható lepényfa reflektorfénybe került ismét, és igencsak bajban vannak a fák, ha arra gondolok, hogy az elmúlt tíz évben két zsizsikfaj és egy gubacsszúnyog faj is károsítja, hát….

Péterék izolálták a feromont, amit sikeresen lehet is majd alkalmazni, ezáltal a rajzáscsúcs idejét megállapítva akár egy permetezésre ritkulhat a számtalan védekezések száma az utcasorfák esetében.

A következő előadó bemutatta a Szipókás rovarok táplálkozási viselkedésének vizsgálatatát elektronikus penetrográffal. Az előadó elkalauzolt minket a szúró-szívó szájszervekkel rendelkező rovarok szívási mechanizmusáról, hogyan működik a vektor átvitel,  hallhattunk a sajátos válaszreakcióról (a növény részéről). Az éppen szívó állatot hirtelen ölik meg, így a szívás közben pusztulnak el, majd metszetet készítenek a növényből. A mérések során kapott görbéket összevetve a metszetekkel, összefüggéseket lehet megfigyelni az állat és a tápnövény között. A vizsgálatok során a parlagfüvön  sokszor megfigyelhető Psammotettix alienus fajt nyomonkövették. Itt az érdekesség az, hogy ez a növény nem tápnövénye, vajon mégis az?

Az utolsó előadás előtt Móczár László szólalt fel, az interaktív ROVARVILÁG CD-hez készített egy utólagos tartalomjegyzéket, amit tőle át lehetett venni.

Végül Haltrich Attila előadásában nézhettük meg a 2008-as rovarásztábor alatt készítet felvételeket, amit faunisztikai, florisztikai és történelmi elemekkel tett élvezetesebbé. Sajnos az ezt követő zsíroskenyérpartin már nem tudtam ott maradni, pedig az ablakon kívül a párkányon már hűltek a sörök.