http://www.geopalyazat.hu/palyazat2011/-6

"A GEO magazin kezdeményezésére Németországban idén immár 13 éve szervezik meg a GEO napot. Magyarországon május 21-én és 22-én, a biodiverzitás világnapján zajlik a GEO Action Day, a fajok sokszínűségének megőrzése érdekében. Mindez azért fontos, mert a fajok eltűnése hosszútávon veszélyezteti az ember létét a Földön. Környezetünk élővilágától ugyanis olyan szolgáltatásokat kapunk, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne jólétünk. Gondoljunk csak a gyógyszerekre, amelyek nagy részét a természetből nyerjük, vagy az olyan beporzó fajokra, mint a méhek, amelyek eltűnésével a mai formájában ismert mezőgazdaság megszűnne létezni. Naponta körülbelül 50 faj hal ki a Földön, s ha a kipusztulás ütemét nem sikerül megállítani vagy legalábbis csökkenteni, az emberiség katasztrófával néz szembe.

A Nagykovácsi Általános Iskola több mint 90 diákja valamint az országos GEO-pályázat nyertesei, azaz a hat legjobb pályamunkát beküldő általános iskolai osztály tanulói a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei segítségével útra kel, hogy megismerje és megtanulja védeni élővilágunkat. Az esemény mottója is hirdeti: csak azt tudod megvédeni, amit ismersz. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kijelölt területein (Kutya-hegy, Fehérúti dagonyázó, Cseresznyés-árok völgyfője, Széna hegy, Békás-tó) egy egész napos kirándulás keretében ismerkedhetnek meg a gyerekek és az érdeklődők az állat- és növényvilág sokszínűségével, s hallgathatják meg a kutatók előadásait a kutatási módszerekről, a környezettudatos magatartás, a tervezett erdő- és vadgazdálkodás és a környezetvédelem fontosságáról.

Tavaly az esemény helyszínéül a Nagykovácsit körül ölelő Budai Tájvédelmi Körzet szolgált.
A Magyar Természettudományi Múzeum, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakértői, kutatói mellett, a Nagykovácsi Öko Általános Iskola diákjai és tanárai is aktív szereplői voltak az akciónak. A vizsgálatok négy helyszíne a Nagykovácsit övező hegyvidék legtipikusabb élőhelyeit mutatta be.
A Béka-tó és a környező nádas-füzes a vizes élőhelyek világából nyújtott ízelítőt: a mocsári teknős, pettyes gőte, vízi sikló és a tőkés récék mellett, gyűjtőedények és nagyítók segítségével sikerült a plankton élővilágát és vízi féreg- és rovarfajokat (például vízi skorpiót, szitakötő-lárvákat) is megfigyelni. A fészkelési időszak és a kedvezőtlen időjárás miatt a madárgyűrűzés csak részlegesen sikerült: denevért és zöldikéket fogott a háló. A csapdák anyaga még feldolgozás alatt áll.

Két mintavételi hely erdei életközösségeket mutatott be, az egyik egy gyertyános-tölgyes, a másik egy dagonya feletti cseres-tölgyes volt. Itt a talajcsapdák látványosságai a nagy testű futrinka-fajok voltak. A fénycsapdák tartalma még feldolgozás alatt áll, de tömeges volt bennük a hamvas szövő, és a pompás, nagy éjjeli pávaszem is bemutatásra került.
A meleg, szubmediterrán élőhelyeket képviselte egy virágpompás lejtő- és sziklagyep, a Kutya-hegy oldalában. A diákok megismerkedhettek a háztető, a göndör és az őszmoha mellett, számos érdekes és védett növénnyel, illetve olyan rovargyűjtő módszerrel mint a fűhálózás és lomb vizsgálata kopogtató ernyővel. Így bogarak, poloskák, sáskák, szöcskék és karoló pókok sokasága vált tanulmányozhatóvá.

Az itteni fénycsapda látványos lepkéi a szenderek voltak, de hársfa-sarlósszövők, araszolók, bagolylepkék, molyok sokasága mellett különféle fürkészdarázs-, lószúnyog- és légyfajok is megjelentek.
Az éjjeli csapdázás során gyűjtött fajokat az iskolában, sztereomikroszkópok segítségével válogatták szét a rovarászok, a diákok számára pedig is új dimenziók nyíltak meg a mikrovilág tanulmányozásával. Közelről az ijesztőnek tűnő bogarak, vagy a lószúnyogok is díszes, pompás élőlényekké váltak, amelyek védelme hozzátartozik a sokféleség megőrzéséhez, a jelenlegi földi világ továbbéléséhez."

A szöveg teljes egészében a http://www.geopalyazat.hu/palyazat2011/-6 oldalról lett kölcsönözve.