Kaszab Zoltán (1915. szept. 23. Farmos – 1986. ápr. 4. Bp.): tanár, zoológus, múzeumigazgató. – A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en természetrajz–kémia tanári szakon végzett (1937); uott az állattan, földtan és ásványtan szakirányban doktori címet szerzett (1937); a biológiai tudomány kandidátusa (1952); a biológiai tudomány doktora (1958). – Díjtalan gyakornok a Országos Természettud.-i Múz. Bogárgyűjt.-ében és a Pázmány Péter Tudományegy. Állatrendszertani Int.-ében (1937–1941), fizetéses gyakornok (1941–1950), majd főhivatású muzeológus a Bogárgyűjt.-ben. A Természettud.-i Múz. Állattárának osztályvezetője (1955–1969), a múz. főigh.-e (1969–1970), főig.-ja (1970–1985). – Tud.-os munkássága elsősorban két bogárcsalád, a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) és a hólyaghúzóbogár-félék (Meloidae) taxonómiájára és állatföldrajzára terjedt ki; e két család vonatkozásában a világ első számú specialistájának számított.

Állatföldrajzi szempontból leginkább két, egymástól gyökeresen eltérő élőhelytípussal foglalkozott: az eurázsiai sivatagi-félsivatagi területekkel, ill. az ó- és újvilági trópusi erdőövvel. Legfontosabb művei egy-egy csoport (genusz, nemzetség, alcsalád) revíziói, ill. egy-egy földrajzi terület monografikus feldolgozása a két említett bogárcsaládot illetően; ilyen pl. az Arab-félsziget (1979–1982), Új-Kaledónia (1982), Srí Lanka (1980), a Fidzsi-szigetek és Szamoa (1955), vmint Afganisztán (1959–1968) gyászbogarainak teljességre törekvő leírása. Magyaro. faunájának feltárására ugyanakkora energiát szentelt, mint speciális tudományterületére. Az állatok gyűjtése c. kézikönyvben ő írta a bogarakkal kapcsolatos fejezetet (1962); ez máig a legátfogóbb  mű a bogárgyűjtés és -preparálás technikájáról. Egyik elindítója és haláláig főszerkesztője volt a Magyarország Állatvilága c., a magyar állatvilág kutatása alapkövének számító sorozatnak; e sorozat számos füzetét szerzőként is jegyezte. – Első közleménye (1937) a Kőszegi-hg. bogárfaunájának alapvetése volt. Később ~ irányításával és mindenkori személyes részvételével az ország számos részében (pl. Kis-Balaton, Velencei-hg., Zempléni-hg., Bükk, Duna–Tisza köze) folytak faunisztikai feltárások. Ezek közül kiemelkedik az É-alföldi Bátorliget őslápjának kutatása (1948–1950), amelynek eredményei monográfia formájában jelentek meg. A hazai nemzeti parkok megalakulásával új erőre kapó magyar faunisztikai kutatások eredményei a szintén ~ főszerkesztésével megjelenő monográfia-sorozatban láttak napvilágot (1981–től). – A tud.-os világ elismerését leginkább mongóliai expedícióival, ill. az ott gyűjtött anyag feldolgozásával-feldolgoztatásával vívta ki. A hat egyszemélyes expedíció során (1963–1968) Mongólia valamennyi főbb tájegységét bejárta, és összesen több mint 486 000 állatpéldányt gyűjtött (a bogarak mellett szinte minden más állatcsoportot is). Ezek feldolgozása 1964-ben megkezdődött, s még jóval ~ halála után, jelenleg is tart; a munkában eddig mintegy 200 magyar és külföldi szakember (20 országból) vett részt. A Tenebrionidae és a Meloidae családok anyagát maga határozta meg, a többi csoport esetében pedig a szakirodalom folyamatos figyelésével megtalálta, majd felkérte a megfelelő szakembereket a gyűjtött anyag vizsgálatára. Számos kutató éppen a mongol expedíciós anyagon kezdte tud.-os pályafutását. Az expedíciós anyagról szóló közlemények száma már meghaladja az 500-at; a hazai és külföldi zoológiai szakfolyóiratokban, összesen kb. 8000 nyomtatott oldalon megjelent tanulmányok egy sorozatba rendeződnek (Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Dr. Z. Kaszab in Mongolei). A több tízezer Mongóliából kimutatott állatfaj közül 1600 addig ismeretlen volt a tudomány számára, további 1900 fajt, amelyek Belső-Ázsia más vidékeiről már ismertek voltak, ~ talált meg először az országban. ~ megbecsültségének egyik különös jele, hogy közel 500 taxont neveztek el róla; ez kiugróan magas szám a taxonómusok világában. Mongólián kívül Crna Gora hegységeiben is gyűjtött (1958). – Muzeológusi pályafutása kezdetén a Bogárgyűjt. 1 millió példányt számlált; ez a szám – az általa szervezett gyűjtőmunka és a feldolgozásokért kapott csereanyagok révén – nyugdíjba vonulásakor meghaladta a 3 milliót. Nagy gondot fektetett arra, hogy a különféle expedíciós anyagok ne "heverjenek" meghatározatlanul, hanem igyekezett azokat gyorsan eljuttatni a megfelelő szakember kezébe. Az általa összeállított és a M. Természettud.-i Múz.-ban őrzött gyászbogárgyűjt. kiemelkedő jelentőségű minden e bogárcsaláddal foglalkozó entomológus számára. Elkészítette a múz.-ban őrzött bogár-típuspéldányok katalógusát is, amely azonban publikálatlan maradt. – 1937-től kezdve 397 tud.-os cikket és könyvet írt, mintegy 10 000 nyomtatott oldalon; cikkei 25 ország folyóirataiban jelentek meg, többnyire német nyelven. A Folia entomologica hungarica (1963–1985), az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbiz.-i tagja (1969–1986), a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) (1965–1985), az Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici (1971–1985), vmint a Natural History of the National Parks of Hungary főszerkesztője (1981–1986). – A M. Rovartani Társaság tagja (1937–1986), titkára (1949–1957); az MTA tagja (l. 1967; r. 1979). Az MTA Zoológiai Biz.-ának elnöke (1966–1986), a Tud.-os Minősítő Biz. Ált. szakbiz.-ának elnöke (1963–1969). A Közép-európai Nemzetközi Entomofaunisztikai Szimpóziumokat előkészítő bizottság állandó tagja (1964–1986). Tiszteleti tagja a Belga Királyi Rovartani Társaságnak (Société Royale d'Entomologie de Belgique) (1969–1986); külföldi rendes tagja a Jugoszláv Rovartani Társaságnak (Jugoslovensko Entomološko Društvo) (1970–1986); tiszteleti tagja az Össz-szövetségi Rovartani Társaságnak (Vsesojuznoje Entomologicheskoje Obschestvo) (1973–1986); tiszteleti tagja a Csehszlovák Rovartani Társaságnak (Československá Společnost Entomologická) (1975–1986); levelező tagja (correspondant) a Párizsi Természettudományi Múzeumnak (Muséum National d'Histoire Naturelle, Paris) (1976–1986);  tiszteleti tagja a Lengyel Rovartani Társaságnak (Polskie Towarzystwo Entomologiczne) (1978–1986). A M. Rovartani Társaság a Frivaldszky Imre Emlékplakett arany fokozatával tüntette ki (1969). A VII. Közép-európai Entomofaunisztikai Szimpózium (Leningrád) "In Scientia Entomofaunistica Excellenti"-éremmel tüntette ki (1977). Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetés (1954); Szocialista Munkáért Érdemérem (1955); Akadémiai Díj III. fokozata (1961); Akadémiai Nívódíj (1969); Mongol Forradalmi Emlékérem (1972); Munka Érdemrend arany fokozata (1975); Állami Díj (1980); a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1985).
F. m.: Tenebrioniden aus Neuguinea (Nova Guinea, Nova Series, 3, 1939, 185–267.); Bátorliget bogár-faunája, Coleoptera. Székessy Vilmossal (in: Bátorliget élővilága. Bp., 1953, 194–285.); Levélbogarak-Chrysomelidae (Magyarország Állatvilága, 9. kötet, 6. füzet, Bp., 1962); Bogarak – Coleoptera. (In: Móczár László szerk.: Az állatok gyűjtése, Bp., 1962, 139–187.); Beiträge zur Kenntnis der Fauna Afghanistans (Acta Musei Moraviae, 53, 1968, 7–182.); Cincérek-Cerambycidae (Magyarország Állatvilága, 9. kötet, 4. füzet, Bp., 1971); Faunistik der Tenebrioniden von Sri Lanka (Coleoptera) (Folia entomologica hungarica, 32, 1980, 2, 43–128.); Insects of Saudi Arabia. Coleoptera: Fam. Tenebrionidae (Part 2). Zusammenfassung der bis jetzt aus Arabien bekanntgewordenen Tenebrioniden (Fauna of Saudi Arabia, 3, 1981, 276–401.; uo., 4, 1982, 124–243.); Die Tenebrioniden Neukaledoniens und der Loyauté-Inseln (Coleoptera) (Folia entomologica hungarica, 43, 2, 1982, 1–294.); Insects of Saudi Arabia. Coleoptera: Fam. Meloidae. A synopsis of the Arabian Meloidae (Fauna of  Saudi Arabia, 5, 1984, 144–204.).
Irod.: Papp, Charles S.–Seeno, Terry N.: Z. K. A Personal Tribute on the Occasion of his 65th Birthday. Bibliográfiával (Entomologische Arbeiten aus der Museum Frey, 29, 1981, 1–73.); Papp, Charles S.: Z. K. (1915–1986). Bibliográfiával (Entomography, 4, 1986, 399–406.); Matskási István: In memoriam Dr. Z. K. (1915–1986) (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 79, 1987, 5–8.); Merkl Ottó: Taxa dedicated to Dr. Z. K. (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 79, 1987, 24–36.); Balogh János: K. Z. 1915–1986 (Magyar Tudomány, 1, 1987, 75–76); Merkl Ottó: K. Z., Mongólia állattani kutatásának úttörője (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 6, 1989, 15–20.). – Bibl.: Kaszab-Veszprémy Magda: Complete list of Dr. Z. K.'s scientific publications (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 79, 1987, 9–23.).

írta Merkl Ottó
Magyar Múzeumi Arcképcsarnok 2002: Kaszab Zoltán